Tokyo - 1939

 Tan Kapuja Buddhista Főiskola

A Kenjutsu japán kardvívás, a foglalkozásokon résztvevők megismerkedhetnek a Kashima Shinden Jikishin Kage-ryu Kenjutsu stílus alapjaival. A stílus története a XV. századig vezethető vissza, mi a hazánkban élő Suzuki Kimiyoshi sensei tanításai szerint gyakorolunk. A stílus neve két fogalmat olvaszt magába, melyek segítik megérteni e tanítás célját, ezek a Jikishin és a Shinkage. A gyakorlás során a feladat saját magunk, szellemünk csiszolása, a „Jikishin”-be, a közvetlen avagy a tiszta tudatba való visszatérés. A „Shinkage” („tudat árnyéka”) kifejezés arra utal, hogy fel kell ismernünk, minden jelenség, saját testünk, környezetünk nem más, mint a tudatunk kivetülése. Gyakorlásainkkal el kell hagyjuk a hétköznapi, megkülönböztető, ellentétet kereső tudatállapotokat. 

A jelentkezés folyamatos, de érdemes az adott félév elején csatlakozni. Ha részletesebben szeretnél stílusunkról olvasni, keresd fel a www.jikishinkageryu.eu oldalt.

A három tanítás - Erkölcs, meditáció, bölcsesség

A Shinkage-ryū elmélete, melyet Yagyū Munenori (1571-1646) a Heihō Kadensho című művében (1632) ismertet vázlatosan, a három tanítással (三學) indul. Ez a három tanítás egyben jelenti a Munenori által felsorolt hármat: állás, kezek és lábak mozgása, kardtartás. De egyúttal jelenti a három buddhista tanítást is, melyekkel párba is állíthatóak:

  •           erkölcs

  •           koncentráció (meditáció)

  •           bölcsesség

Ez a három buddhista tanítás a gyakorlatban a Nemes Nyolcrétű Ösvényen keresztül érthető meg jobban. Hiszen a nemes nyolcrétű ösvény 3-5. eleme az erkölcs, a 6-8. eleme a koncentráció, míg az 1-2. eleme a bölcsesség tényezőit sorolja fel.  Ezek párhuzamba állíthatóak a gyakorlás három tanításával.

A három tanítás rendszere

első

második

harmadik

erkölcs

koncentráció

bölcsesség

állás[1]

mozgás

kard tartása

A Nemes Nyolcrétű Ösvény

helyes beszéd

helyes cselekvés

helyes megélhetési mód

helyes erőfeszítés

helyes éberség

helyes koncentráció

helyes szemlélet

helyes szándék

A tanulás négy szintje

A tanulásnál négy szintet, forrást és öt lépcsőfokot különböztetünk meg.

  •           tanulás a mestertől

  •           tanulás az edzőtársaktól

  •           tanulás önmagunktól

  •           tanulás a helyzetekből

Az utolsó, a helyzetekből való tanulás azt is jelenti, hogy a mindennapi élethelyzeteink jelentik magát a gyakorlást.

A tanulás lépcsőfokai

  •           a test megerősítése[2]

  •           az én elhagyása

  •           a forma megértése

  •           a tanden légzés

  •           küzdelmi gyakorlás

Hyappon Keiko

A stílusunk hagyományos, egyik legrégebbi formagyakorlata a Hojo. Az érdeklődők ezt is megismerhetik, sőt e kapcsán részt vehetnek egy érdekes kihívásban is, ahol a felkészítő foglalkozások során a hallgatók találkoznak (sétáló és ülő) meditációs és légző gyakorlatokkal, a bonten formával, majd eljutnak a közel 500 éves Hojo kata gyakorlásához. E kata hagyományos gyakorlási módja a „Hyappon keiko”   (百本稽古) vagy más néven Hōjō Hyappon (法定百本) azaz „száz hōjō”. A gyakorlók egymás után 100 alkalommal hajtják végre teljes összpontosítás mellett a Hōjō katát.

A főiskolai edzésektől függetlenül minden évben legalább egy alkalommal van lehetőség a "100 Hojo" teljesítésére, melyre a TKBF hallgatóit is örömmel várjuk.

 

[1] Eredetileg „kamae”

[2] A következő gondolat jól illusztrálja ennek fontosságát: „Kezdetben az Aikido rendkívül népszerű volt a hippik körében, akik csak a ki erejéről szerettek volna hallani. Ezért jöttek ide, de nem edzettek! Egy nap kokyu dosát gyakoroltunk, és az egyik tanítvány mozdulatlanul állt, egyfajta intenzív koncentrációt folytatott. Egy idő után megveregettem a vállát, és megkérdeztem, hogy mit csinál. Azt válaszolta: „Sensei, ne zavarjon, épp most terjesztem ki a ki-met.” Akkoriban ez volt a mentalitás; csak a ki-ben vettek részt. Azt szoktam mondani nekik, amit Tohei sensei is mondott: Az erős ki-hez erős testre van szükség.” („Yamada Yoshimitsu, The Free Man” – Leo Tamaki riportja, Kárpáti Gábor fordításában, 2013)

 
TKBF Kenjutsu Klub nagyobb térképen való megjelenítése


KÉPGALÉRIA:


TKBF KENJUTSU KLUB

  • GOSHINKAN - TKBF
  • 1098 Budapest, IX. kerület,
    Börzsöny utca 11. (Szertartásterem)
  • oktató: Baranyi György
  • vasárnap
  • kezdő csoport: 18.00-19.30
  • haladó csoport: 19.30-21.00